Csiszta Fürdő

„Somogy megyében, a Balaton dél-nyugati medencéjétől délre található a Nagy-Berek. Ezen a vidéken jelentős mezőgazdasági fejlesztések zajlottak a második világháború után. Ezen belül is a Fonyód és Buzsák község között lévő Csisztapuszta környéke a Nagyberki Állami Gazdaság fajtiszta sertés- és húsmarha állományáról, zöldség- és gabonatermeléséről volt híres.

Ezzel párhuzamosan akkoriban javában zajlottak a kőolaj utáni kutatások a szomszédos Zala megyei területeken, s végül a geológusok Csisztapusztára is eljutottak. 1956-ban félsikert értek el, ugyanis valamit találtak, de nem olajat: 42 °C-os termálvíz tört fel a föld mélyéről.

Elsőként az állami gazdaság dolgozói fedezték fel, hogy a reumás panaszok esetén kedvező hatású a szabadon elfolyó termálvíz, s kis gödröket vájtak a földbe, amelyek kezdetleges medenceként funkcionáltak. Kiépített út híján eleinte leginkább gyalogosan, biciklivel, esetleg lovaskocsival keresték fel a vendégek a spontán kialakuló fürdőt. A csisztapusztai fürdő híre azonban gyorsan terjed és a buzsáki tanácsnál is hamar felismerték az ebben rejlő lehetőséget. Társadalmi munkában betonmedencéket építettek és apránként megkezdődött a termálfürdő kialakítása.

Kezdetben a csisztapusztai fürdő fejlődését nagyban segítette a közeli gazdasági kisvasút. Ennek az építését a termálfürdőtől teljesen függetlenül, még 1950 első hónapjaiban kezdték el. Az eredeti tervek szerint a Balatonfenyvesről induló vasútvonalak gyakorlatilag az egész Nagy-Berket és környékét behálózták volna, végül egy kisebb hálózat valósult meg.

A kisvasút elsődleges célja a mezőgazdasági termékek szállítása volt, az utasforgalom csak 1956-tól indult el. Eleinte még nem az idegenforgalom dominált forgalmon belül, hanem a térségben élők közlekedését segítette a kisvasút. A turistaforgalom jelentősebben csak a 70-es évek közepétől lendült fel, sokan éppen a kisvasút révén ismerték meg a kissé eldugott termálfürdőt. Fénykorában naponta nyolc járat közlekedett Balatonfenyves és Csisztapuszta között.
A megnövekedett igények miatt ráadásul a csisztai vonalat is megtoldották, hogy közvetlen, még kényelmesebb kapcsolatot teremtsen a termálfürdővel, így jött létre a Csiszta-gyógyfürdő állomás. Sajnos a rossz pályaállapotok miatt 2002-ben a Központi főmajor és a Csisztapuszta közötti, valamint az abból kiágazó táskai vonalon üzemszünetet vezettek be, s itt azóta sem jár a kisvasút. „
A legújabb tervek szerint a Balatonfenyves-Csisztapuszta vonal pályázati forrásból felújításra kerül, ezzel közvetlen tömegközlekedési lehetőség alakul ki a Balaton-part és a csisztai gyógyfürdő között.

Csiszta Fürdő
„Az enyhén kénes termálvíz mozgásszervi, reumatikus, betegségek, nőgyógyászati gyulladások és bőrbetegségek kezelésére is alkalmas. A Balatonhoz való közelsége miatt viszont sok nyaralóvendég amolyan „rossz idő esetére B-terv”- alapon gondol a fürdőre.

Ez egyébként nem újdonság, már egy 70-es évek végén kiadott útikönyvben is találunk erre vonatkozó utalást: „A nyári látogatók nagy része egészséges, akik főleg a balatoni hűvös, esős időjárás esetén választják ezt a fürdési lehetőséget. Ilyenkor tényleg kellemes időtöltés a meleg vízben fürdeni.” A fürdő ma már egész évben nyitva tart, de sokáig csak május elseje és szeptember vége között várta a vendégeket.”

Mára az egész éves nyitva tartáson túl újabb és újabb fejlesztések, felújítások várják a vissza-visszatérő és újonnan idelátogató vendégeket.
A fürdő területén vendéglátó egységek (étterem, kávézó) és egyéb szolgáltatások (masszáz, fodrász) is azt szolgálják, hogy a látogatói igények minél nagyobb körű kiszolgálása megoldott legyen.

A nyitva tartásról és a jegyárakról bővebben az alábbi linken tájékozódhat.

http://www.csisztafurdo.hu/

 

Forrás: https://termalonline.hu/termal-hirek/csisztapuszta-igy-lett-a-pusztaban-termalfurdo