BUZSÁK KÖZSÉG TÖRTÉNETE


A legrégebbi adatok Buzsákról


Buzsák neve Kiss Lajos szerint a szerb-horvát Budzak helynévvel azonos, alapja a budzak = „sarok”, „szöglet” szó.Az Akcs helynév előzménye az Okch személynév (1248: Okch, ÁÚO. 11:359). A Magyare  vagyis Magyari helynév pedig a személynévként alkalmazott magyar népnév származéka.Pesty Frigyes 1864-es helynévgyűjtése szerint két külön település volt. Egyesek úgy tudják, hogy az idetelepülő tótok, horvátok, vendek Buzsik, Buzsák, Borokcsa néven emlegették a helyet, mert mocsár vette körül.A népmonda azt tartja, hogy mikor Jézus Krisztus a földön járt, találkozott egy idevaló gazdag emberrel, akinek sok lisztje volt. Hiába kért azonban tőle kenyeret, nem kapott. Erre megátkozta a falut, hogy minden gazdag ember zsákjában ezután csak búbánat teremjen. Ettől kezdve lett a falu neve „Bú-zsák”.„1292: a somogyi szent Egyed monostor konventje jelenti, hogy az előtte személyesen megjelent János ispán fia Terepk ispán testvére, János ispán nevében is az egyik részről, a másik pedig Okch-i András fiai: László és Jakab birtokcserére léptek,  amelynek értelmében Jakab és László Keer nevű örökölt possessiójukat Terepk-nek és Jánosnak adták, akik viszont Okch possessióban egy örökölt földjüket vagy birtokukat adták érte Jakabnak és Lászlónak.”(Átírja Károly király 1324-ben, Nemz.Múzeum)„Akcs: Villa Okch (1268: Haz.okmt. III.16., 1410: u.o. 174.)Akch az 1536 évi adólajstromban (Akch 15.1) Táska és Kelked vidékén tűnik fel. Ma Akcs-Magyari, újabb és szokottab nevén Buzsák, Somogyvártól ÉNy-ra” (Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában 2.k. Bp. 1894.)„Budzsak Illyr falu.” (1695. crase) Somogy megyei levéltári anyag.„Buzsák község összes lakója 1600-ra megy, ezek is családkörükben közönségesen illírül beszélnek – egyéb iránt tudnak – néhány legvénebb embert kivéve – mindenik magyarul.”

 

A település eredete és birtokosai a középkorban

Csánki Dezső:Magyarország vármegyéi és városai (1914) című sorozatának Somogy vármegye községei 53., 54. oldalán ezt írja, röviden összefoglalva:A mai Buzsák helyén a középkorban Akts és Magyari Falvak feküdtek. Ez a terület eredetileg a somogyi vár tartozéka volt, a XIII. században azonban egy része a Bő-nemzetség birtokába került. A Bő-nembéli Izsép fia János 1268-ban az itteni várbirtokokat jó szolgálatáért kapta IV. Béla királytól. 1279-ben IV. Lászlótól új adománylevelet eszközölt ki az egész Magyari helységre.1403-ban Magyari helységet Gordovai Fancs László fia, László nyerte adományul.1424-ben László fiai: János, Imre, Bertalan és László megosztoztak az itteni birtokokon.1464-ben az Alapi családnak is volt itt birtoka.Akcs helység nevével 1449-ben találkozunk először, ekkor a Bő-nembeli Laki Thúz és Létai családok birtokolták. 1498-ban Magyari és Akcs a Gordovai Fancs családé. Az első betelepítések a Gordovai Fancs család idején lehettek – aki egyben Dalmácia, horvát és szlavón országok bánja volt. Majd a XVI. sz.-ban újabb telepesek érkeztek.Az 1536. évi adólajstrom szerint a két helység már egyesült Akcs-Magyari néven.Földesuari: Laki Bakith Pál, Kürthösy Imre, Fajszi Ferencz, Kovácsy Péter és Török Bálint.1549-ben Butsányi Korláthkőy Annáé. 1607-ben Lengyel János szigligeti kapitány és Kéthelyi  Mátyás a helységet erőszakkal elfoglalták, és Lakvárhoz csatolták.1675-ben pribérdi Jankovics István és testvérei pert indítanak özv. Lengyel Zsigmondné szül. Kisfaludi Kata, mint fiának Lengyel Miklósnak gyámja ellen Akcs-Magyari, másként Buzsák birtokért.1678-ban a per végeztével felosztják Buzsák jobbágyait a Jankovics és Lengyel családok között. Ez a felosztás szolgál alapjául a Jankovics-Buzsák és Lengyel-Buzsák elnevezéshez.A katolikus templom História Dómusában a falu történetével kapcsolatos fontos adatokkal találkozunk. A szentbalázsi Sebe György plébános 1824-ben ezt írja: „Buzsák a Balaton mocsaraitól három oldalról övezett község, amelyet délszláv telepesek laknak.”1715-ben 44 háztartást írtak.1856-ban kolerajárvány pusztított és mintegy 400 áldozatot követelt.1914-ben a községhez tartozott: Buzsákimajor (Belmajor), Kékapuszta, Csisztapuszta, Czeria-szőlőtelep, Kundpuszta és Kistatárvár.


A település változásai a XVIII. századtól napjainkig


Ha megfigyeljük az 1695-1785-ig szóló adatokat, azt láthatjuk, hogy a település lélekszáma egyre nőtt. Míg 1695-1714-ig 56 háztartást írtak össze, addig 1720-ban 73 háztartás szerepel 1000-1200 lakossal. Az 1784-85-ös népszámlálás alkalmával 1647 főt írtak össze Buzsákon. Az itt élő emberek főként a Jankovics uraság birtokain dolgoztak, vagyoni helyzetüket az alábbi táblázat mutatja (Possessió Buzsák Cesser. Regnic. 1689.):Adózók száma: 159, 18-60 év közötti családtagok 362Zsellérek: 2, iparosok: 2, kereskedők: -, kalmárok: 10, szolgák:-, jobbágyok: 136, honorecierek: -, polgárok: -, házak száma: 138,Csorba József 1857-es ismertetőjében ez áll: „Akcs-Magyari Borokcsa, tóth eredetű, de már megmagyarosodott nagy helység, …. Népessége 1665 fő. Földesura: Jankovics család.Egy 1870-1970-ig figyelt statisztikai összesítő szerint 1895-ben Buzsák területe 10 140 katasztrális hold, 1966-ban 10 398 katasztrális hold. Ez is azt bizonyítja, hogy a múlt század végére csaknem kialakult a mai Buzsák település  területe, ahol az emberek földmíveléssel, állttartással foglalkoznak. 1848 előtt úrbéres község, 1871 után kisközség, azóta területváltozás nem történt.Lakóinak száma 2474, ebből római k.: 2452 fő, református: 2 fő, izraelita: 18 fő, nemzetisége magyar, orvosa nincs, bába: 1 rendes és 1 segédszülésznő, kocsma 4, jegyzőség: helyben, jegyző: 2+1-1 segédjegyző, 1 kisbíró, 4 éjjeliőr.Képviselőtestület: 10 virilista, 10 választott, 4 póttagCsendőrőrs: helybenIskola: 4 tanerős, 3 tantermes róm. Kath. Felekezeti elemi iskolaÓvoda: nincsPosta és távírda van, távbeszélő nincs1 nagybirtok 5433 kat. hold3 középbirtok 1000 kat.hold alatt3116 kisbirtok 100 kat.hold alattkét közös legelő, 400 ló, 1414 szarvasmarha, 1827 sertés, 129 juhvásárjoga nincskereskedés: 4 szatócs,  iparos: 6 csizmadia, 3 kovács, 1 nyerges, 2 bognáripartestület nincsbányaipar: nyári idényben 25 munkás, magán turfabánya (tőzegbánya)Háziipar: szövés és varrásKelt: 1925. november 15. (Somogy Megyei Levéltár, Közigazgatási tájékoztató lap, Buzsák.)Nagyon fontos a falu életének alakulásában a XX.sz. elején (1902-ben) létrejött háziipar. Ekkortól az asszonyok megrendelésre készítették a szőtteseket és a hímzéseket. Ez egyben a családok számára anyagi forrást jelentett. A Háziipari Szövetkezet fölbomlásáig (1980-as évek vége) a faluban 100-120 asszonynak adott munkát. 1959-ben alakult a helyi termelőszövetkezet Miseta György vezetésével, mely 5644 hektáron gazdálkodott.A lakosság nagy része itt kapott munkát, és a háztáji kisegítő gazdaság révén a 60-as évektől újjáépült a falu. Eltűntek a nádfödeles vályogházak.A 70-es évektől a fiatalság a Balaton-parti településekre kezdett költözni.Mivel munkahelyet ekkor a Balaton-nagybereki Állami Gazdaság és a Balatonboglári Állami Gazdaság mellett a nyári idényben működő üdülők biztosítottak. A háztáji gazdaságot fölváltotta a Fonyódon, Bogláron, Márián épült ház kiadásából befolyt jövedelem.A faluban 1998. január 1-jén a falu lakóinak száma 1678 fő. Ebből 60 éven felüli 420 fő.Ekkor már Polgármesteri Hivatal működik, Knézics István polgármester és Varga Lászlóné jegyző vezetésével. 9 tagú képviselő-testület és 7 fő tisztviselő irányítja a község életét. Az óvodában 3 csoportot nevelnek 7 óvónő vezetésével. A 8 osztályos iskolába 144 diák ját.Orvosa, védőnője, állatorvosa, postája helyben van a falunak.5 bolt, 11 vendéglő üzemel, 32 vállalkozót tartanak nyilván.1992-től főleg német állampolgárok vásárolnak házakat és töltik itt nyári szabadságukat.Valamennyi utcája szilárd burkolatú, víz, gáz, telefon van. A faluhoz tartozik Csisztapuszta és Csisztafürdő, mely az önkormányzat tulajdona, bérleti üzemeltetésben működik.A legfrissebb,  2007. évi adatok szerint a község lakóinak száma 1463 fő, általános iskolai tanulók száma 124 fő, óvodások száma 32 fő, vállalkozások száma az év folyamán 30 és 40 között változott.A községben (Csisztafürdőn működő vendéglátó egységekkel együtt) 4 élelmiszerüzlet1 bútorbolt, 1 virágbolt  4 étterem 2 büfé és 1 kávézó működik.A községben 70 kiadó ház áll a vendégek rendelkezésére.

 

Utoljára frissítve (2010 március 31., szerda 18:44)